A gerinccsigolya elmozdulás, amit csigolyasérülésnek is hívnak, az idegrendszer, majd a gerincoszlop megfelelő működését zavarja, és végül az egész test működésére van negatív hatással. Diszharmóniát és koordinációs zavarokat okoz. Ez csökkenti a test ellenálló erejét, és megkönnyíti a betegségek kialakulását. Néha a „csendes gyilkos”-nak is nevezik, mert anélkül hogy tudomásunk lenne róla, csökkenti a vitalitást és károsítja az egészségünket.

És a legszomorúbb az, hogy amikor levertség, fájdalom, betegség köszönt ránk, még akkor sem jövünk rá, hogy a gerincoszlop hibás működése áll a háttérben. A kiropraktőr arra specializálódott, hogy a csigolya elmozdulás helyét megtalálja, kielemezze és korrigálja.

A csigolya elmozdulásnak a következő hatásai vannak: egy, vagy több csigolya elmozdul a helyéről, ami a csigolyák közötti hely szűküléséhez vezet, ahonnan az idegszálak kifutnak, ami az idegszálak becsípődéséhez vezet, és ez az agy és a testrészek közötti kommunikáció megzavarását okozza.

A stressz. Kétfajta stressz létezik: a makro-stressz és a mikro-stressz. A makro-stressz -t baleset, esés, sportsérülések és egyéb erős hatások okozzák. A mikro-stressz oka ezzel szemben folyamatosan ismétlődő mozdulatok, amik fokozatosan elkoptatják a testrészeket. Ilyen lehet a hosszan tartó rossz testtartás, például asztalnál ülés, vagy egy bizonyos testrész ismétlődő mozgása akár munka, akár sportolás közben. Mikro-traumát okozhat érzelmi stressz is. Az érzelmi stressz gyakran hatással lehet a testünkre, a szövetekben feszültséget okozhat, ami helytelen testtartáshoz és csigolya elmozduláshoz vezethet.

Csigolya elmozdulás már a születésnél felléphet, amikor az újszülött feje különböző szülészeti beavatkozásoknak van kitéve, ami nagy nyomást helyez a kényes gerincoszlopra. Emiatt már a gyerekeknek is szüksége lehet kiropraktikai kezelésre, hiszen sok idegrendszeri és más egészségügyi problémák a születésnél szerzett gerincsérülésekre vezethetűek vissza.

A csigolya elmozdulás bár a leggyakoribb formája az idegszálak sérülésének, semmi esetre sem az egyetlen. A gyógyszerek általában úgy működnek, hogy az idegrendszer kémiai összetételét változtatják meg, és így hatnak az idegek funkcióira. Például az aszpirin és a fájdalomcsillapítók a fájdalom továbbítását végző idegekre hatnak. Az idegek megsérülhetnek továbbá vágástól, égéstől, vagy fagyástól is. Néha a nyomást az idegeken a rossz testtartás okozza, ilyen az, amikor a kezünk, vagy a lábunk elzsibbad. Ha a vérellátás csökken, az először az idegek, utána a helyi izmok elhalásához vezethet. Ennek az elhalásnak a legdrámaibb formája, amikor valaki szélütést szenved. Egy ér elpattan, vagy elzáródik az agyban, és ezáltal egy testrésznek megszűnik a vérellátása és így oxigént sem kap.